2023. December. 04.   I   Sikerkovács Blog

Ma, amikor hazánk a depresszió és az alkoholizmus élvonalában van meglehetősen ingoványos terep sikerről, egészségről, kiteljesedett létről beszélni. Egy nem is olyan rég készült beszélgetésben azt mondtam, nem hiszek a sikerben és a sikertelenségben, a boldogságban hiszek. Abban, hogy ha az ember elég bátor, képes megtalálni a saját útját.

A saját álmaink, a saját vágyaink a saját világunk és a saját akaratunk tesz bennünket egyedivé, létezővé és lélegzővé. Nem az, amit mutatnak nekünk, hanem az, amit Te érzel. Az, amit Te szépnek látsz, az szép. Amit Te jónak érzel, annak jónak kell lennie. Számtalanszor elmondtam már az előadásaimon, nem lehetsz a saját életed mellékszereplője, mert nincs belőled még egy. Egyedi vagy és utánozhatatlan. Mégis képesek vagyunk leélni egy egész életet úgy, hogy mindig másokra szeretnénk hasonlítani.

Ez részben a fogyasztói társadalom nyomása, másrészt a bennünk élő megfelelni vágyás. Annyiszor gondolok arra, hogy a kisgyermek nem akar megfelelni senkinek, mégis mindenki szereti. Megy, teszi amiben hisz, és lám, megtanul kúszni, mászni, felállni, járni. Nézz meg egy kisgyereket. Hányszor esik el naponta, amíg megtanul biztonságosan állni? Rengetegszer. De soha nem adja fel. Próbálkozik, néha sír, hiszen az esések fájdalommal járnak, de ez nem akadályozza meg abban, hogy megtegye az első lépéseit. Tehát van kudarc, lett fájdalom, mégis töretlen akarattal véghez viszi a gyermek azt, amit az ösztönei diktálnak neki. Az pedig nem más, mint, hogy el kell indulnia.

Lehet, nem árulok el hatalmas titkot azzal, ha elárulom Neked, hogy a gyermeki éned benned is ott van. Teljesen független attól, hány éves is vagy, ott van benned. Elnyomva. Már gyermekként, óvodás és kisiskolás korban elkezdik a felnőttek kigyomlálni a gyermekből a kíváncsiságot. Ülj szépen, ne szaladj, ne fogd meg, tedd le, ne kérdezgess annyit és még sorolhatnám. A gyermekben kialakul a „nem szabad, nem lehet” következménye, így letesz erről és igazodni fog.

A jó hír azonban, hogy a belső gyermek máig ott él bennünk, így ezt előcsalogatva képesek leszünk nem tartani a kudarcoktól, az esetleges fájdalmaktól, ésszerű korlátok közé tesszük a félelmeinket. Nem tartunk majd attól, hogy kinevetnek, ha valami nem sikerül, de tisztában maradunk azzal, hogy a felhőkarcoló tetejéről nem ugrunk le, és azt látjuk majd, hogy az, amit mi elérhetetlen álomnak hittünk eddig, az karnyújtásnyira volt tőlünk, csupán a gondolataink, a félelmeink szabtak gátat neki.